Szent László Gimnázium DSE Gyeplabda Csapat 
 

MENÜ
A gyeplabda olimpiai csapatjáték. A gyeplabdában két 11 fős csapat (egy kapus és 10 mezőnyjátékos) játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a játékosok a speciális ütővel a labdát az ellenfél kapujába juttassák. A mezőnyjátékosok csak az ütővel érhetnek a labdához.
 
Az olimpiákon a játék szabadtéri – alap – változatát játsszák, ezenkívül létezik a játék teremben játszott változata is, ahol egy csapat 5 mezőnyjátékosból és egy kapusból áll.


Játéktér:

A szabadtéri gyeplabda játéktere 91,4 méter hosszú, és 55 méter széles, ami középvonallal, és két negyedvonallal hosszában négy részre osztott. A kaputól egy 14,63 méter sugarú félkör található ezen belül pedig a kaputól hét méterre egy pont, a büntetőpont. A kaputól két oldalra 5-5 méterenként két-két, az alapvonalra merőleges vonal található. A pálya talaja általában műfű.
A terem gyeplabdát egy 20x40 méteres teremben játszák, ahol a kapu mérete megegyezik a kézilabda kapuval, és a pálya két oldalán palánk van.
 

A játékosok:

A szabadtéri gyeplabdát 11 játékos – 10 mezőnyjátékos és egy kapus –, míg a terem gyeplabdát 6 játékos - 5 mezőnyjátékos és egy kapus- játsza. A kapus fejvédőt, kéz- és lábvédőt visel. A mezőnyjátékosok kézvédőt, fogvédőt és sípcsontvédőt viselhetnek. A gyeplabdában, a kézilabdához hasonlóan, folyamatosan lehet cserélni.
 
A gyeplabda felszerelése:
A gyeplabda jellegzetes eszköze az ütő. Az ütő egy nyélből és egy, a bal oldalán lapos, hajlított fejből áll. Fontos, hogy ellentétben a jégkoronggal, nincsen külön jobbkezes és balkezes ütő. A labdához kizárólag az ütő lapos oldalával lehet hozzáérni. Az ütőnek át kell férnie egy 51 milliméter belső átmérőjű karikán.

A labda gömbölyű, átmérője 224 és 235 milliméter között lehet, súlya 156 és 163 gramm közötti. Bármilyen anyagból készülhet.

Mérkőzés:
A szabadtéri gyeplabda játékideje kétszer 35 perc, 5 perc szünettel, míg a terem gyeplabda kétszer 20 perc, 5 perc szünettel. A labdához a mezőnyjátékosok kizárólag az ütővel, annak is a lapos felével érhetnek. A kapus a labdához bármely testrészével hozzáérhet, sőt azt rúghatja is, megfognia, vagy ráfeküdnie azonban nem szabad. A labdát teremben a kapura lövést leszámítva nem szabad megemelni, műfüvön is csak akkor, ha az nem veszélyezteti a játékosok testi épségét. A játékos csak akkor szerelhet, ha abban a helyzetben van, hogy ezt a másik játékos testének érintése nélkül megteheti.

A szabályok megszegéséért csak akkor jár büntetés, ha a másik csapat a szabályszegéssel hátrányba került. Szabadütést kell ítélni a körön kívül elkövetett szabálytalanságok miatt. Büntető kornert kell ítélni a körön belüli, de nem gólt megakadályozó szabálytalanságért, illetve a saját 22-es vonalon belül elkövetett szándékos szabálytalanságért. Büntető korner esetén a támadó csapat egyik játékosa az alapvonal egy pontjáról középre a vonalon kívül elhelyezkedő játékoshoz adja be a labdát. A védekező csapat legfeljebb öt játékosa az alapvonal mögött helyezkedik el. A beadás pillanatában ők berohanva megpróbálják megakadályozni a középről érkező lövést. Büntetőlövést kell ítélni akkor, ha a védekező játékos a körön belül szabálytalanul góllövést akadályoz meg, illetve ha a körön belül egy olyan támadójátékossal szemben követnek el szándékos szabálytalanságot, aki a labdát birtokolta, vagy lehetősége volt megjátszani azt.

A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több gólt üt. Gólt kizárólag a kapu előtti félkörön belülről lehet elérni.

 

(Forrás: Wikipédia, kiegészítésekkel)

 

Hírek

  • Műfüves edzéseink

    Hétfő 15:00-17:00 kezdő, női

              20:00-21:30 NB1-es

    Péntek 15:00-16:30 kezdő

               16:30-18:00 női

               18:00-20:00 NB1-es

    Szombat 10:00-11:00 utánpótlás

     

    Helyszín: Budapest, 10. kerületi Szent László Gimnázium

Asztali nézet